Heinczi Mika szerint a legfontosabb a teremtett világ szeretete, amely egész életében örömmel töltötte el. Dalai, illetve a Misztrál együttes hangzásvilága is rendet és e világ tiszteletét üzeni a világ káosszal teli részének. Dalaikban vállaltan éneklik meg a szakralitás fontosságát, amit fontos megőriznünk a mű – világgal szemben s késztetni arra, hogy ne víziókban éljünk.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Aminek nincs gyökere az nem hajt virágot – vallja György Attila csángó – székely író, aki szerint nekik ez a gyökér az erős Anyaország.
A József Attila díjas író Csíkszeredában él, soha nem állt szándékában elhagyni Erdélyt, mert hite szerint a székely embereket, ahogy eddig, megtartja földjükön a humor, az erős hit és az igaz, emberi összetartás. Vele beszélgetünk hitről, hazáról, székely huncutságról, írásairól és különleges receptjeiről, miszerint a túró genetikai kérdés..

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Trianon minden körülöttünk élő nemzet számára identitást adó történelmi esemény. Ugyanígy a mi önmeghatározásunknak is ez a legalapvetőbb történése. Szokták ezt így mondani: Az a Magyar, akinek fáj Trianon. Vajon van ebből kiút? Lehet másként rálátni a százéves évfordulón erre az “álbéke-szerződésre”? Erről beszélgetett Fekete Ágnes és Zalatnay István.

Dr. Grezsa Ferenc pszichiáterrel, a Károli Gáspár Református Egyetem Mentálhigiénés képzésének vezetőjével arról beszélgettem, vajon miért érzik azt az emberek, hogy apátlan társadalomban élünk? A képzésen éveken át kaptak egy család képet a hallgatók. Az volt a feladat, hogy az azon látott család jövőjét elgondolják. Rendre azt jósolták, hogy a férfiak eltűnnek a családból….

Elindult útjára a Határátlépő nevű podcast, azaz internetes rádió.
Ebben a beszélgetésben Urbán Gyula, az Erdélyi Gyülekezet presbitere és Zalatnay István, a gyülekezet lelkésze mesél arról, hogy miért is gondoltak egy új podcast indítására.
Külön érdekessége a beszélgetésnek, hogy a karantén előtt szinte megjósoltuk azt a zárt időszakot!
Vajon mit és kinek érdemes ma elmondani a közbeszédben?

Kallós Zoltán a régi magyar kultúrát gyűjtöttel, mert azt vallotta, hogy ez tartott meg minket ezer évig. Gyűjtései nyomán olyan zenei anyagok kerültek elő, melyek Bartók és Kodály szeme elől is rejtve maradtak. Élethosszig tartó gyűjtését és a nevét őrző múzeumot unokahúga s egyben szellemi örököse mutatja be.

Smaranda Enache romániai emberi jogi aktivista, a Pro Európa Liga alapítója és ügyvezető társelnöke. Férje Szokoly Elek szintén a Pro Európa Liga alapító tagja. Román-magyar házaspár, akik sokat tettek a románok és magyarok megbékéléséért, és ami különösen érdekes, éppen a román anyanyelvű Smaranda dolgozott sokat a magyarokért. Vajon hogyan ismerkedtek meg, milyen miliőből érkeztek? Ezt kérdeztem először.

A Marosz család Zsolnán él. Lengyel nagyapa, budapesti magyar feleség, felvidéki magyar nagymama, aki ezt egész életében titkolta: a Trianon-utáni történelem lenyomata egy családon. Azt is megtudjuk tőlük, milyen kemény és szép feladat a kétnyelvű nevelés.